Íme a második rész! :)
Kicsi baki lépett fel az első rész végén, szóval az teljesen eltűnt (fogalmam sincs, hogy hogy), ezért most azzal fogom kezdeni ezt a részt. Valószínű, hogy nem lesz ugyanaz, mert nem teljesen emlékszem rá, hogy mi hogy volt, és nincs is leírva sehol, mert egyből ideírtam, szóval...kicsit megváltoztattam :/
Ja és örülnék egy-két kommentnek, hogy jó-e a blog, mert így nem tudom, hogy mennyien olvassátok, vagy hogy egyáltalán jó-e, amit csinálok... Na meg persze, azért sem harapok, ha feliratkoztok, és ha szavaztok egy-egy rész alá :) ♥
És bocsi, hogy ilyen rövidke lett :/
Ja és örülnék egy-két kommentnek, hogy jó-e a blog, mert így nem tudom, hogy mennyien olvassátok, vagy hogy egyáltalán jó-e, amit csinálok... Na meg persze, azért sem harapok, ha feliratkoztok, és ha szavaztok egy-egy rész alá :) ♥
És bocsi, hogy ilyen rövidke lett :/
Miután Zayn végre békén hagyott, elkezdtem a szendvicsemmel foglalkozni. Miközben én majszoltam Zayn alkotását, Ők addig kitárgyalták a tévében folyó meccset, de persze azért Zayn párszor felém fordult, és megkérdezte, hogy mi a nagy titkom, de nem mondtam Neki semmit.
- Megetted már? -nézett rám, amikor az utolsó falatot raktam be a számba.
- Várjá' má'! -mondtam Neki teli szájjal. Oké, tudom...nem nőies dolog... De ez is én vagyok.
- Fúúúúúúj Lucy!! -fintorgott a másik oldalamon Harry.
- Itt a tróger Kukac! -nevetett Zayn, miközben átkarolta a vállam.
- Én meg már azt hittem, hogy végre igazi nő lett belőled.-forgatta zöld íriszeit bátyám.
- De ugye így is szeretsz? -néztem rá, miközben sűrűket pislogtam.
- Persze, hogy szeretlek Kukac! -húzott magához, fejemet a mellkasára húzta, majd belepuszilt a hajamba. Épp, hogy Harry elengedett hangokat hallottunk az utca felől.
- Mondom, hogy Lucy az! -hallottam meg Niall hangját. Hoppá! Ezek szerint hazaértek.-Felismerem az autóját.-szólt ismét.
- Fogadjunk, hogy nem Ő lesz az! -szólalt fel Louis.
- Miben? -Niall.
- Egy hétig Te mosogatsz, ha nem Ő az. Ha meg Neked lesz igazad, akkor én.
- Benne vagyok!
- Srácok! Mi lenne, ha bemennénk, és megnéznénk? -szólalt meg Liam is. Ezután már csak motoszkálást hallottam az ajtónál, majd, hogy benyitnak.
- Megjöttünk! -visította Louis, mire én felálltam, és lassan, kicsit félénken kicsoszogtam a nappaliból. Megálltam a fiúk előtt, várva, hogy mikor esnek nekem, de csak kitágult szemekkel bámultak rám.
- Sziasztok fiúk! -mosolyogtam rájuk halványan.
- Csöves!!!!!! -ordította ismét Louis, majd nekem esett. Igen, a második becenevem Csöves. Még Louis akasztotta rám, mert régebben ,,szakadt" cuccokban jártam, és szerinte úgy néztem ki, mint egy csöves. Kedves, igaz? Miután Louis már a nyakamon csüngött, a többiek is észhez trétek.
- Kukac! -kiabálta Niall is, majd ő is nekem esett, aztán Liam is nekünk csapódott. Már nem tudtam megtartani magam a három fiú miatt, ezért sikeresen hanyatt estem.
- Annyira hiányoztál Csöves! -nézett rám vigyorogva Louis, majd ismét a nyakamba fúrta arcát.
- Annyira jó, hogy itt vagy! Végre valaki normális is lesz mellettem! -sóhajtott Liam, amin elkezdtem kuncogni.
- Ti is nagyon hiányoztatok fiúk, de már alig kapok levegőt. Szerintem már a fejem is belilult.-nevettem.
- Szálljatok már le róla! -mondta Louis, miközben lemásztak rólam.
- Mintha Te nem lettél volna köztünk! -mondta Niall a srácnak, miközben segített felkelni a földről.
- Hogy-hogy itt vagy? -kérdezte Liam.
- Ha bemegyünk Harryékhez, akkor mindent elmondok.-mosolyogtam rájuk. Niall azonnal megfogta a kezem, és berángatott a két fiúhoz, majd Ő leült, engem pedig az ölébe húzott. Kicsit zavarba jöttem emiatt, de zavaromat próbáltam leplezni.
- Na! Hazajöttek a többiek is! Elmondod végre, hogy mit titkolsz? -nézett rám izgatottan legjobb barátom.
- Nos... Ugye csak Harry tudott az érkezésemről. Azért nem mondtuk el Nektek, mert megszerettelek volna lepni Titeket.-mosolyogtam a négy fiúra.
- Sikerült is, de mi a titok????? -nyavalygott Zayn.
- Hát... Elköltöztem otthonról...és...ide szeretnék költözni...ha benne vagytok.-mosolyogtam rájuk félénken.
- Igen, igen, igen, igen, igen, igen, igeeeeeeeeeen! -visította Niall, majd ledöntött maga mellé, így Liamre borult a fél testem, és össze-vissza kezdett puszilgatni.-Van valakinek ellenvetése ez ellen? -komolyodott el hirtelen a kis szöszke, miután vissza felhúzott az ölébe.-Csak, mert akkor azt most dobom ki a házból.-mondta, mire elkezdtem kuncogni.
- Dehogy van! -mondták kórusban nagy mosollyal az arcukon. Huh! De jó! Nem fognak kidobni, és ahogy látom, tényleg örülnek nekem.
- Köszönöm, hogy befogadtok fiúk! -mosolyogtam hálásan az öt srácra.
- Ez csak természetes! -bólintott mosolyogva Liam.
- Mivel a legjobb barátom ideköltözik hozzánk, ezért estére ünnepeljük meg! -állt fel izgatottan Zayn a helyéről.
- DE! -emelte fel mutatóujját Louis.-Előtte még fel kell avatni a kis csajt.-vigyorgott ördögien.
- Mi van? -néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Ömmm... Louis! Ez az avatásos cucc elég....hülyén hangzott.-Zayn.
- Nem, hogy hülyén, hanem kétértelműen! -szólalt meg Harry.
- Jó, mindegy. A lénye, hogy tudjátok, hogy mire gondolok.-vigyorodott el ismét. Oh Istenem! Nem szeretem, amikor valamelyik így vigyorog. Főleg, ha Louisról van szó. Olyankor mindig én szívom meg.
- Persze, hogy tudjuk.-vigyorogtak a többiek is.
- Én viszont nem tudom.-szólaltam meg Niall ölében.
- Azzal Te ne törődj Kukac.-morogta fülembe Niall, majd erősebben szorított magához, így esélyem sem volt megmozdulni. Egyszer csak annyit vettem észre, hogy Zayn közeledik felém. Megállt előttem, majd átvett Nialltől, és az ölébe vett menyasszony stílusban. Abban a pillanatban megakartam halni. Szexi, férfias illata azonnal elkábított, erős, izmos karjai érintésétől kirázott a hideg, a szíve ütemes ritmusa nyugtatóként hatott rám. Aztán hirtelen észbe kaptam, amikor elindult velem.
- Hova viszel? -néztem fel rá, amikor a hátsóajtó felé indult.
- Majd meglátod.-vigyorgott le rám. Amikor kiértünk az udvarra, azonnal leesett, hogy mit akarnak. A medence. Az a rohadt medence! Miért van ebben a házban egy elcseszett medence, és miért vannak ilyen idióta barátaim?
- Ha bele mersz dobni.....-fenyegettem, de közbevágott.
- Akkor mi lesz? -nevetett.
- Nagyon megbánod Malik.-hunyorítottam kicsit.
- Majd kiengesztellek.-vigyorgott tovább, majd megállt a medence szélénél.
- Ne! Kérlek! Zayn! Bármit, csak ezt ne! -könyörögtem Neki, miközben a vizet kémleltem.
- Bocsi Kukac! -mondta, majd beledobott a vízbe. Mikor éreztem, hogy elengedett azonnal összeszorítottam a szemeim, és egy nagy levegőt vettem. Mikor a víz felszínére érkeztem, azonnal megtöröltem a szemem, és hátra csaptam a hajam, ami a szemembe lógott, majd kinyitottam zöld szemeimet, és mérgesen néztem az öt idiótára.
- Szemetek! -morogtam karba tett kezekkel.
- Isten hozott az új otthonodban! -nevetett Harry.
- Most mindenem csupa víz lett! A hajam is tönkre ment! A sminkem is elázott! -hisztiztem a medencében, mint egy pláza picsa, miközben a víz felszínét csapdostam.
- Mióta lettél ennyire lány? -nézett rám Louis.
- Fogd be! -néztem rá szúrós tekintettel, miközben a medence szélén megtámaszkodva próbáltam kikecmeregni a vízből.-Inkább valaki legyen olyan kedves, és hozza be a csomagjaimat a kocsiból, amíg én lezuhanyzok.-morogtam, amikor már kimásztam a medencéből, és a ruháimból csavartam ki a vizet.
- Varázsszó? -szólalt meg Louis karba tett kezekkel.
- Megültek.-vigyorogtam rá...vagyis inkább vicsorítottam.
- Gonosz. Nagyon gonosz.-hunyorított.
Beérve a fürdőbe azonnal lerángattam magamról a ruhákat, majd beálltam a langyos zuhany alá.Most a fiúk azt hiszik, hogy mérges vagyok rájuk, pedig nem. Jó, az tény és való, hogy abban a pillanatban megtudtam volna fojtani Őket, de már megszoktam. Tudom, hogy milyenek, és tudom, hogy senkinek sem akarnak rosszat. Néha olyanok, mint az 5-6-7 éves kisgyerekek, és sokszor felhúzzák az agyam, de amúgy mindegyikőjüknek hatalmas szíve van, és mindenkin segíteni akarnak, csak közben szeretik szívatni egymást, vagy a barátaikat. Ők ilyenek, és aki nem fogadja el Őket így, az elmehet a francba.
Miután lezuhanyoztam magam köré csavartam egy törülközőt, majd lebattyogtam a lépcsőn. Ahogy beléptem a nappaliba, azonnal rám kapták a fiúk tekintetük, és csak bámultak rám.
- Lucy! Te normális vagy? -lépett idegesen elém Harry.
- Mi az? -néztem rá értetlenül.
- Egy szál törülközőben jössz le hozzájuk? -nézett rám, miközben a fiúkra mutatott.
- Csak azt akartam megkérdezni, hogy merre vannak a cuccaim.
- Gyere! -ragadta meg óvatosan a csuklóm, majd elindult, de közben még vissza szólt a fiúknak.-Ti meg ne csorgassátok a nyálatokat, és még a szemeiteket is vegyétek le róla.-nézett rájuk, majd felcibált az emeletre. Nem értem, hogy mi baja van Harrynek. Volt rajtam törülköző! Meg amúgy láttak már bikiniben is. A másik meg az, hogy ugye tudtommal Liamnek van barátnője -már, ha még együtt vannak-, ugyanúgy Louisnak is, Zayn meg már látott meztelenül egyszer -mondjuk ezt rajta, rajtam, Liamen és Gemmán kívül nem tudja senki, és nem is akarom, hogy más is megtudja-, Niall meg... Ő is látott már bikiniben, és kész. Mikor felértünk az emeletre, kinyitotta a vendégszoba ajtaját, majd behúzott maga után. Semmi sem változott abban a szobában, amióta nem jártam ott. A falak ugyanolyan sárgák voltak, mint két évvel ezelőtt, a hatalmas franciaágy ugyanúgy a szoba közepén pihent, és az íróasztal is az ablak mellett volt még mindig.-Ott vannak a cuccaid.-mutatott az egyik sarokba, ahol a bőröndjeim voltak.
- Köszi, hogy felhoztátok.-bólintottam.
- Louisnak és Liamnek köszönd.-mondta, majd már ment is volna ki, de megállítottam.
- Várj Harry!
- Igen? -fordult vissza.
- Mi volt ez az előbbi?
- Hogy-hogy mi volt? Te egy szál törülközőbe lejöttél négy fiú közé, akikben tombolnak a hormonok.
- És? Louisnak ott van Eleanor. Liamnek Danielle. Zayn a legjobb barátom. Niall meg már bikiniben is látott, akárcsak a többiek.
- De...áh! Mindegy! -legyintett, majd kinyitotta az ajtót.-És Liamnek már nincs meg Danielle.-mondta, majd becsukta maga után az ajtót.
Miután lezuhanyoztam magam köré csavartam egy törülközőt, majd lebattyogtam a lépcsőn. Ahogy beléptem a nappaliba, azonnal rám kapták a fiúk tekintetük, és csak bámultak rám.
- Lucy! Te normális vagy? -lépett idegesen elém Harry.
- Mi az? -néztem rá értetlenül.
- Egy szál törülközőben jössz le hozzájuk? -nézett rám, miközben a fiúkra mutatott.
- Csak azt akartam megkérdezni, hogy merre vannak a cuccaim.
- Gyere! -ragadta meg óvatosan a csuklóm, majd elindult, de közben még vissza szólt a fiúknak.-Ti meg ne csorgassátok a nyálatokat, és még a szemeiteket is vegyétek le róla.-nézett rájuk, majd felcibált az emeletre. Nem értem, hogy mi baja van Harrynek. Volt rajtam törülköző! Meg amúgy láttak már bikiniben is. A másik meg az, hogy ugye tudtommal Liamnek van barátnője -már, ha még együtt vannak-, ugyanúgy Louisnak is, Zayn meg már látott meztelenül egyszer -mondjuk ezt rajta, rajtam, Liamen és Gemmán kívül nem tudja senki, és nem is akarom, hogy más is megtudja-, Niall meg... Ő is látott már bikiniben, és kész. Mikor felértünk az emeletre, kinyitotta a vendégszoba ajtaját, majd behúzott maga után. Semmi sem változott abban a szobában, amióta nem jártam ott. A falak ugyanolyan sárgák voltak, mint két évvel ezelőtt, a hatalmas franciaágy ugyanúgy a szoba közepén pihent, és az íróasztal is az ablak mellett volt még mindig.-Ott vannak a cuccaid.-mutatott az egyik sarokba, ahol a bőröndjeim voltak.
- Köszi, hogy felhoztátok.-bólintottam.
- Louisnak és Liamnek köszönd.-mondta, majd már ment is volna ki, de megállítottam.
- Várj Harry!
- Igen? -fordult vissza.
- Mi volt ez az előbbi?
- Hogy-hogy mi volt? Te egy szál törülközőbe lejöttél négy fiú közé, akikben tombolnak a hormonok.
- És? Louisnak ott van Eleanor. Liamnek Danielle. Zayn a legjobb barátom. Niall meg már bikiniben is látott, akárcsak a többiek.
- De...áh! Mindegy! -legyintett, majd kinyitotta az ajtót.-És Liamnek már nincs meg Danielle.-mondta, majd becsukta maga után az ajtót.
